Azokra
a tanulókra, akik iskolarendszerű szakképzésben tanulnak, és az
összefüggő nyári gyakorlat idején gyakorlatukat nem
tanulószerződéses jogviszonyban folytatják le, együttműködési
megállapodást kell kötni. A szerződés (megállapodás) formáját a
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről határozza meg.
Az
együttműködési megállapodás az elméleti oktatást végző iskola
és a gyakorlati helyet biztosító gazdálkodó szervezet között
kell létrejöjjön.
Az
összefüggő szakmai gyakorlaton együttműködési megállapodással
részt vevő tanuló díjjazása a 4/2002. (II. 26.) OM rendelet és
a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről előírásai alapján
történik. A szakképzési gyakorlaton résztvevő tanuló
díjjazásának havi összege nem lehet kevesebb a szakképzési
törvényben meghatározott tanulószerződés alapján kötelezően
fizetendő pénzbeli juttatás mértékénél.
2012.
január 1-jétől a minimálbér 93.000 Ft, ennek százalékában és
egy szorzó alapján történik a juttatás összegének
meghatározása.
Az
Együttműködési megállapodás szakmai
gyakorlatra ára: Árlista
Miért
használnál egy Együttműködési megállapodás szakmai gyakorlatra
segédletet? Néhány ok, amiért >>>
A
cegiranytu.hu számos
ingyenes és kedvező árú információs termék elérését teszi
számodra elérhetővé.
E termékeket a törvényi változások, illetve a felhasználói
észrevételek figyelembe vételével, lehetőség szerint
folyamatosan frissítjük.
Ezen az űrlapon csak az
Együttműködési megállapodás szakmai gyakorlatra segédlet
megrendelésére van lehetőség! Amennyiben más termékre
van szükséged, úgy látogasd meg a cegiranytu.hu főoldalát, vagy
nézd át a jobboldalon elhelyezett terméklistát.
Ha kérdezni szeretnél, akkor látogasd meg a
Cégiránytű tanácsadó oldalunkat.
Hozzáférési adataidat nálunk biztonságban
tudhatod. Harmadik személynek semmilyen körülmények között nem
adjuk át, kivéve, ha erre bennünket jogszabály
kötelez!
Az Együttműködési megállapodás szakmai
gyakorlatra úgy lett megalkotva, hogy a lehető
legkevesebb időráfordítással előállítható legyen egy testre
szabott együttműködési megállapodás (szerződés).
Tartalma:
A megállapodásban részt vevő felek paramétereinek
rögzítésére szolgáló felület a törvényi előírásoknak
megfelelően
A szakképző iskola adott szakirányának meghatározására
kiképzett felület
A személyi feltételek bevitelét biztosító rész
(képviselő, kapcsolattartó, felelős)
A gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszere
Az oktatási intézmény feladatai a gyakorlati képzés
lebonyolításával kapcsolatban
A gyakorlati képzési helyet biztosító gazdálkodó
feladatai
A gyakorlati képzésben résztvevő tanuló juttatásai
Az egyik legdrágább kincsünk az idő. Nem mindegy, hogy
"szerszámok" nélkül állunk neki egy együttműködési
megállapodást megfogalmazni, vagy igénybe veszünk előre jól
átgondolt és kidolgozott segéd eszközöket, amelyek felületeket
biztosítanak a gyors kivitelezéshez.
A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez
szükséges megállapodás összeállításához több törvényt és
kormányrendeletet figyelembe kell figyelembe venni.
Ennek a feladatnak a gyors és szakmailag korrekt
megoldásához jól jöhet egy olyan segédlet, amely eleve
tartalmazza a figyelembe veendő szempontokat.
a PayPal fizetési lehetőség is rendelkezésedre áll (itt bankkártyával is
fizethetsz!):
Banki átutaláshoz, vagy csekkes
fizetéshez (rózsaszínű postai utalvány) a felhasználási
feltételekben találsz útmutatást. Adatainkat az oldal alján is
megtalálod.
56. § (1) A tanuló gyakorlati képzése a
gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a
gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben
rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó
szervezet vagy költségvetési szervként működő intézmény,
alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány,
egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő
intézmény, őstermelő közötti együttműködési megállapodás
alapján abban az esetben folytatható, ha a) a szakmai és
vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő
negyven százaléknál kevesebb, b) a gyakorlati képzés szervezője
a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet
csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg, c) a
gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben
rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért – a
művészeti szakképesítések kivételével – a tanuló
kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező
szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a
gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven
százalékában, vagy d) a tanuló gyakorlati képzésére
költségvetési szervnél kerül sor.
(2) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az
együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a
megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az együttműködési megállapodás a területileg illetékes
gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, az
ellenjegyzésre a 47. § (2) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni.
(3) Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan
többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával
állapíthat meg.
(4) Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja
szerinti kiegészítő gyakorlati képzés aránya – a
művészeti szakképesítések kivételével – meghaladja az
arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati
képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem
köthető.
(5) Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben
együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés
szervezője a szakképző iskola.
(6) A szakképző iskola az együttműködési megállapodás
megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a
gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a
gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben
rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint
gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a
szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon.
33. Az együttműködési megállapodás tartalma
57. § Az együttműködési megállapodás a
következőket tartalmazza:
a) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét
(cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai
számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói
nyilvántartási számát, törvényes képviselője nevét, egyéb
szervezet nyilvántartási számát és a szakképző iskola oktatási
azonosítóját,
b) a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati
képzésben részt vevő tanulók szakképesítésenkénti és
évfolyamonkénti létszámát,
c) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő
gyakorlati képzés időtartamát, valamint a gyakorlati képzést
folytató szervezetnél folyó kiegészítő gyakorlati képzés
arányát tanévenként,
d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,
e) a szakképző iskola feladatait és kötelességeit a
gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,
f) a gyakorlati képzést folytató szervezet feladatait és
kötelességeit a szakmai gyakorlati képzés megszervezésével
kapcsolatban,
g) a tanulókat e törvény szerint megillető juttatásokat, a
felelősségbiztosítás költségeit,
h) azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol
és milyen formában (tanműhely, csoportos gyakorlati képzési
hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés,
továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.
2005. évi CXXXIX. törvény
a felsőoktatásról
(Hatályos: 2012.07.30 -
2012.09.01)
47. § (1) Az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben,
felsőfokú szakképzésben folyó gyakorlati képzés tekintetében az
érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében a hallgatót
megilletik mindazok a jogok, amelyeket az Mt. biztosít a
munkavállalók részére [Mt. 51. § (1) és (4) bekezdés, 231. §
(3) bekezdés, 233. §, 270. §, 272. § (2)–(7) bekezdés,
271. §]. A hallgató foglalkoztatására – a szakképzésről
szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában –
alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)–(4)
bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának
(1)–(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó
jogszabályokat. A hallgató a gyakorlati képzéssel kapcsolatos
igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi
jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint – jogvitát
kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában a
munkavállalón a hallgatót, munkáltatón
a gyakorlati képzés szervezőjét,
munkaviszonyon a hallgatói jogviszonyt kell
érteni.
(2) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató a
szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult
juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és
kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles
biztosítani.
(3) A hallgatói szerződés megkötésére, az abból eredő
jogokra és kötelezettségekre a szakképzésről szóló törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni. A hallgatói szerződés
megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek
teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell
tartani.
(4) A felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgató javára az,
aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles
felelősségbiztosítást kötni.
44. § (1) A hallgató hallgatói
munkaszerződés alapján végezhet munkát:
a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként
megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az
intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó
szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a
felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által
létrehozott gazdálkodó szervezetben.
(2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató
foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit
megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói
munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a
munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb
feltételeket állapíthat meg.
(3) A hallgatót
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás
illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő
gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább
hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt
százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában
– a szakmai gyakorlóhely fizeti,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek
megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a
hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga,
illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok –
eltérő megállapodás hiányában – a felsőoktatási
intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó
szervezetre az átadással átszállnak.
(4) Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles
felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt
vevő hallgató javára.
(5) A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére az e
§ (3) bekezdés a) pontjában írtakat az alábbi eltérésekkel kell
alkalmazni:
a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében
a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban
az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében
munkavégzésre kötelezhető,
b) a doktorandusz által végzett munka ideje – az a)
pont szerinti munkavégzéssel együtt – egy félév átlagában
nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát,
c) a doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell
meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő
felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni,
d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven
százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet
kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér),
eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.